MI�RT VAN KERESZT A KUPOL�N?

Sajnos a koronakutat�k egy r�sze azt fogadja el, amit most l�t, �s ebb�l ad�d�an egym�snak ellentmond� irodalmak l�tnak napvil�got. Teh�t, mint egy „d�szt�rgyat”, elemzik a l�tottakat. �s mit l�tunk, ha r�pillantunk a Szent Koron�ra? Egy ferde kereszt orm�tlankodik a tetej�n.

A kereszt�ny egyh�zak azt hirdetik, hogy „Isten fel�ldozta „Szent Fi�t” b�neink bocs�nat�ra”, de ezt a gyarl�s�got vissza kell utas�tanunk, hiszen Krisztus tan�t�saiban nincs sehol sz� fel�ldoz�sokr�l, v�r�ldozatokr�l. Isten�nk nem leli gy�ny�r�t a mi szenved�seinkben, �s nem „engesztel�d�tt ki” Szent Fia keresztre fesz�t�s�t l�tva sem. Istent csak a magyar n�p tudja kiengesztelni, de nem �ldozatokkal, hanem sok – sok im�val. (L�sd: Sz�zanya Medzsugorj�ben tett kijelent�se: „A magyar n�p Isten engesztel� n�pe.”)

A kereszt, mint megfesz�t�sre haszn�latos eszk�z, nem volt ismeretes a Szent Korona meg�p�t�se idej�ben, �s Krisztus Urunk �gy h�t – nyolcezer �vvel k�s�bb sz�letett a f�ldre, teh�t a kupol�n �ktelenked� kereszt nem odaill�. A mi koron�nknak semmi k�ze a judeo - kereszt�nys�ghez! Isten kebl�b�l nem �radhat ki kereszt.

A m�sik fontos dolog, ami k�zelebb visz minket a tal�ny megold�s�hoz, hogy �si hitvil�gunkban a Szentlelket s�lyommal szimboliz�ltuk. Erre vonatkoz� sok t�rgy maradt az ut�korra m�r Mezopot�mi�b�l is, �s ugyeb�r mi magyarok megtartottuk ezen hiedelm�nket; ez�rt tisztelj�k a s�lymot, a Turult, �s tartjuk a mi Isten�nk lelke szimb�lum�nak. Az orosz m�zeumokban is l�that� hunokt�l elrabolt koronagy�jtem�ny, �s akad k�zt�k a Szent Koron�hoz hasonl� p�ld�ny is, s�lyommal a kupol�j�n.

A Szent Koron�t n�zve, a kupol�n tr�nol� Atyaisten k�pe m�r �gy k�sz�lt, hogy a kebl�b�l ki�raml� Szentl�lek szimb�luma, a s�lyom �lljon egy f�lg�mb�csk�n. Feltehet�en a Korona vatik�ni rabs�ga idej�n v�gt�k le a s�lymot, majd szereltek r� egy keresztet azon meggondol�s alapj�n, hogy a koron�ra r�dolgozott apostolok f�l�tt nem �llhat a „pog�ny magyarok madara”!

�r�mmel olvastam m�r olyan megnyilatkoz�sokat, miszerint kutat�ink egy r�sze helytelennek tartja, hogy kereszt van az Atyaisten kebl�n, teh�t nem vagyok magamra hagyatott feltev�semben, noha �n vagyok az els�, aki a s�lymot megeml�teni b�torkodik.

VIHAR „V�R�S” K�R�L

A Pantokr�tor k�p �r�sjeleit 2001 – ben fejtettem meg, �s megk�ldtem a miskolci Nagy Lajos Kir�ly B�lcs�sz Egyes�let (egyetem) �smagyarkutat�inak. Az�ta semmi h�r nem �rkezett t�l�k munk�mr�l, minden bizonnyal nagy elfoglalts�guk miatt. Pedig j� lett volna konzult�lni a tud�sokkal, hiszen mindannyiunk �rdeke az igazs�g felder�t�se.

Ugyanis �n m�r id�stelen id�k �ta hirdetem azt, hogy a Szent Korona volt a vil�g koron�ja. El�g nem sz�p dolog, hogy a nagy szakemberek nem akartak hozz�sz�lni a t�m�hoz, hiszen munk�m sikere nem csak Magyarorsz�g, hanem Eur�pa, valamint a vil�g t�rt�nelm�nek bizonyos r�szeit is megv�ltoztatja. De nem �rt engem t�mad�s megfejt�seim miatt, �gy nem r�szes�ltem olyan kegyetlen elb�n�sban, mint egyik fiatal tud�sunk.

Igen �rdekes cikk jelent meg a Buenos Airesben szerkesztett �si Gy�k�r 1999. �pr. – j�n. – i sz�m 82. oldal�n „V�r�s vihar Th�ba f�l�tt” c�m alatt. Ennek l�nyege az, hogy V�r�s Gy�z� ki�sott egy kir�lys�rt, melyet el�z�leg m�r kiraboltak, �s melyben egy k�polna is volt. A neves fiatal tud�s elismer�sekben r�szes�lt, s�t m�g Orb�n Viktor is fogadta �t, �s t�mogat�s�t �g�rte a tov�bbi munk�hoz…….

Azt�n eltelt egy kis id�, �s azok az emberek, akik el�z�leg elismert�k V�r�s Gy�z� munk�j�t, ezk�z�ltek egy P�l fordul�t, �s lehordt�k a fiatal tud�st mindennek, m�g az etikai szab�lyokat is felr�gt�k m�rg�kben. Hogy pontosabban sz�t �rts�nk, egy �.n. „kicsin�l�si hajsz�t” kezdtek ellene! Merthogy V�r�s „fiatal” is, meg szerencs�s is volt! Azt�n az is baj volt, hogy utolj�ra 1964 – ben egy lengyel kutat� tal�lt kir�lys�rt! Csup�n ez�rt, V�r�s Gy�z� „nem tal�lhatott m�lt�nak arra, hogy kir�lys�rt tal�ljon?”

Sz�val az illet�kesek mindent elk�vettek, hogy kih�zz�k a sz�nyeget V�r�s �r l�ba al�l!

Ez a nagy szakmai f�lt�kenys�g lem�rhet� volt a „t�l okosok” megnyilv�nul�s�n, hiszen korban valamennyi tal�n nagyapja is lehetne V�r�s Gy�z�nek, �s �k form�lnak jogot a sikerekre, a fiataloknak „coki”! De a lott� nyerem�ny sem, az �sogat�s sikere sem k�t�tt �letkorhoz! Mert ha csak az �regek nyerhetn�nek a lott�n, akkor m�r sok ker�lt volna r�m is, de Fortuna istenn� nem �gy rendelkezett……. Azt�n az is igen szembet�n�, hogy azok fordultak a fiatal tud�s ellen, akik m�r el�z�leg elismert�k siker�t! Mi lehetett az oka, mi id�zte el� az ellenszenvet? Mert �gy v�lem, valami m�s oka is lehetett a dolognak, hiszen V�r�s Gy�z�t m�g dilett�nsnak is lehordt�k. Sz�val nem csak a szem�lye, hanem els�sorban munk�ja ellen indult a megsemmis�t�st c�lz� r�galomhadj�rat! Mi lehetett V�r�s Gy�z� megbocs�jthatatlan b�ne?

Sok minden nincs m�g kell�en megvil�g�tva �st�rt�net�nkb�l, �s ha akadt is n�h�ny el�ny�nket szolg�l� inform�ci�, t�bbnyire nem jutott el hozz�nk. De ha el is jutott, a kommunizmusra esk�t tett magyarorsz�gi tud�skar, �l�k�n az idegen identit�s�akkal, az internacionalizmus eszm�it szolg�lva er�sen elferd�tette. Szerencs�nkre az�ta egyre er�s�dik a nemzeti oldal �s inform�l minket az ifjabb gener�ci�. �me, egy id�zet az Arany Tarsoly 2006. okt�ber 1. 4. sz�m 31. oldal�r�l:

„Kik �p�tett�k a Nagy Piramist?

T�bb mint 12 ezer �vvel ezel�tt a K�rp�tok vid�k�r�l Egyiptomba ment 900 l�lek, Ra – Ta f�pap vezet�s�vel, ahol ir�ny�t�sa mellett �p�lt fel a Nagy Piramis……. – mondja Cayce Edgar: J�zus t�rt�nete c�m� k�nyv�ben” (New York, 1970.)

Az itt bemutatott id�zet szerint nem a f�ra�k �p�tett�k a piramisokat (?), hiszen tizenk�tezer �vvel ezel�tt m�g nem l�tezett az a „fekete fej�” r�teg, amely puccsal mag�hoz ragadta a hatalmat Egyiptomban! Miszerint a piramis �p�t�si idej�r�l �s m�dj�r�l fel�ll�tott elm�letek �s tanok megt�veszt� c�lzattal fogalmaz�dtak meg, melyek a mai t�rt�nelem tananyagai. (�n nem k�tlem Cayce Edgar meg�llap�t�sa hiteless�g�t, mivel 13. 000 �vvel ezel�tt magyar n�i csontv�zat �s egy j�l meg�p�tett haj� roncsait �st�k ki a San Francisco melletti szigeten.)

De gondoljunk csak bele a t�rt�ntekbe:

900 „l�lek” ment le Egyiptomba. Ez nem jelent 900 munk�st, hiszen akkor m�g t�bbnej�s�gben �lt n�p�nk! Minden embernek volt 3 – 4 feles�ge �s egy csom� gyermeke! Ezek szerint a „munkav�gz�k sz�ma” ugyan mennyi lehetett? Semmik�pp sem volt elegend� ahhoz, hogy a Nagy Piramist meg�p�tse. Azt sem �ll�thatjuk, hogy rabszolg�k �p�tett�k a piramist, hiszen 12. 000 �vvel ezel�tt „Aranykor” volt, �s akkor m�g nem �ltek idegen n�pek a f�ld�n, �gy nem l�teztek rabszolg�k sem! Ennek alapj�n M�zes piramis�p�t� n�p�nek t�rt�nete is kital�lt mese! (Ezt vallott�k New York t�rt�n�szei is m�r az 1980 – as �vekben.) a piramis m�gis meg�p�lt, �s az a korszer� technol�gi�nak volt k�sz�nhet�.

Amint l�tjuk, a piramisokat val�sz�n�s�g szerint nem az „egyiptomiak”, azaz a „fekete fej�” f�ra�k �p�tett�k meg, teh�t nem azon c�lzattal k�sz�ltek, hogy a f�ra�k temetkez�si helyei legyenek! Valami m�s c�lb�l �p�ltek meg, de a mai tudom�ny m�g nem der�tette ki, hogy mi volt az. Az asztrol�gusok m�r meg�t�ttek egy t�m�t, de az csak felt�telez�seken alapszik, ugyanis – b�r van – de nem bizony�tott az asztrol�giai �sszef�gg�sek mi�rtje. Nincs megfelel� hitvil�gi alapja, mert csak feltev�sek, te�ri�k halmaza, amit eddig „meg�llap�tottak”, �s �rezni rajta a val�sz�n�tlens�get. �n jelen pillanatban azon az �ll�sponton vagyok, hogy b�r n�mi k�ze van a piramisok helyzet�nek az �gitestek �ll�s�hoz, de az eddig felt�rtak m�g�tt sokkal nagyobb titkok rejt�znek, mint azt a szakemberek k�pzeln�k! Vajon mi lehet az? Szerintem nem az �gitestek �ll�sa j�tszott abban els�dleges szerepet, hanem valamilyen �ltalunk m�g nem ismert hiedelem k�sztette n�p�nket a piramisok meg�p�t�s�re, mely hitvil�g eml�k�t a f�ra�k t�ntett�k el. (Hasonl�k�pp b�nt el az �smagyar hitvil�g eml�keivel haz�nkban a judeo – kereszt�nys�g. Mindent elt�ntetett, mindent t�nkre tett, ami �shit�nkkel, �st�rt�nelm�nkkel kapcsolatos volt. �gy is mondhatn�m, hogy a Vatik�n gyarmatos�totta Magyarorsz�got.)

Ezzel nem becs�l�m le tud�saink f�radoz�s�t, hiszen �n annyira sem lettem volna k�pes, mint �k, csup�n az eddigi magyar�zatokkal nem vagyok el�gedett. Rejt�lyes fogalmak lebegnek az �terben, de b�zom abban, hogy egyik vagy m�sik nap, f�ny fog der�lni minden titokra.

Itt most nem azon van csak a hangs�ly, hogy mi�rt �p�ltek a piramisok, hanem azon, hogy mikor �p�ltek? ! Megl�t�som az, hogy a f�ra�k, az „istenkir�lyok” az�rt vett�k birtokukba a piramisokat, hogy hal�luk ut�n benne temetkezzenek �s „megisten�ljenek”. Mert a piramisokat az „Istennek �p�tett�k” a K�rp�t – medenc�b�l leutazottak – csak azt nem tudjuk milyen hiedelemvil�g vagy meggondol�s k�sztette az �p�t�ket. A piramisok feliratai hamis adatokat tartalmazhatnak, hiszen az istenkir�lyok parancsait hajtott�k v�gre azok, akik a v�seteket k�sz�tett�k. A hazugs�got �s a val�s�got egyar�nt belev�st�k a falakba, hogy �let�ket ments�k vele. Min�l t�bb anyagot ismer�nk meg, ann�l t�bb titok mer�l fel el�tt�nk, �s v�r m�g megold�sra.

Rem�lhet�leg f�ny der�l hamarosan minden k�rd�s mi�rtj�re, t�bbek k�z�tt arra, hogy mi lehetett az, amit�l a f�ra�k a „megisten�l�s�ket” rem�lt�k. Ezt j� lenne megtudnunk.

Itt most az a k�rd�s, hogy mikor �p�lhetett az a szent�ly a felt�telezett kir�lys�rban? Azt m�r tudjuk, hogy a koptok haszn�lt�k, de m�g mindig kider�tetlen a meg�p�t�s megk�zel�t� ideje. Hogy m�gis megtudhassuk a kor�t, n�zz�k meg alaposan a szent�ly vagy k�polna mennyezet�n tal�lt festm�nyt:

Amint a k�pen l�that�, a Teremt� Atyaistent �br�zolja, bal kez�ben tartott k�nyvvel, m�g jobb kez�t karemel�s k�s�ret�ben intelmet �s �t�letet mutatva emeli fel. A Teremt� Atyaisten jobb oldal�n l�that� a Holdsarl� egy K�R – ben, m�g bal oldal�n szint�n egy K�R – ben a Napot l�thatjuk, m�ghozz� egy vir�g form�j�ban, ami meg nem m�s, mint a magyar n�p szimb�luma, a ROZETTA!

Mint ismeretes, ez a k�p visszavezet minket a „Napisten, K�risten” im�data fel�, de m�g annak is meghaladja kor�t, hiszen rozett�val van szimboliz�lva a magyar n�p a festm�nyen! Enn�l fogva a v�z�z�n el�tti korra tehet� a k�polna vagy szent�ly meg�p�t�se? Csak annyit tudunk meg�llap�tani r�la, hogy a szent�ly k�pe j�val a Szent Korona meg�p�t�se ut�n k�sz�lhetett.

V�r�s Gy�z� – megl�t�som szerint – egy olyan eml�kre bukkant, ami a t�rt�nelmi korokat el�zi meg, vagyis az Aranykorb�l maradt r�nk! (Itt megint c�lszer� megeml�teni, hogy a K�rp�t – medenc�b�l k�lt�z�tt le 900 l�lek 12. 000 �vvel ezel�tt piramist �p�teni! B�r lehet, hogy a m�r eml�tett szent�ly valamivel k�s�bb is �p�lhetett a megjel�lt 12. 000 �vn�l, de ez m�r nem l�nyeges.)

�me, megtal�ltam V�r�s Gy�z� egyik igen nagy, megbocs�jthatatlan b�n�t: A v�z�z�n el�tti korban, azaz „Aranykorban” �p�lt magyar szent�lyre bukkant! �gy m�r jobban �rthet�, hogy mi�rt t�rt el� a szakmai f�lt�kenys�g az „elvt�rsakb�l”.

De van m�g egy, legeslegnagyobb „b�ne” is a fiatal tud�snak! M�gpedig az, hogy a szent�ly Teremt� Atyaistent �br�zol� festm�nye, �rtelmi megfelel�je a Szent Korona kupol�j�n l�that�nak – n�mi kis elt�r�ssel! N�zz�k h�t meg, miben hasonl�t a k�t festm�ny egym�shoz:

L�that� a k�pen a Hold, azzal a k�l�nbs�ggel, hogy a szent�lyben az Atya jobbj�n van, m�g a Szent Koron�n, a balj�n.

Ott l�thatjuk a ROZETT�T is – vir�gszirmos Nap�br�zol�sban, m�g a Szent Korona kupol�j�n egy m�szaki rajzhoz hasonl� form�ban van jelen. Ez a rozetta �br�zol�s igazolja azt, hogy a Szent Koron�n l�that� Napker�k val�ban rozett�t jelent.

A Teremt� Atyaisten bal kez�ben k�nyvet tart, jobbj�t int�n, �t�l�n emeli fel.

K�R – ben �br�zoltak a k�pjelek.

Ezekb�l az �llap�that� meg, hogy a k�t k�p szoros kapcsolatban �ll egym�ssal. Tekintettel arra, hogy a szent�ly k�p�t Th�b�ban festett�k, �s ott is ismeretes volt a Szent Korona kupol�ja k�pe; ebb�l l�thatjuk azt, hogy a Szent Koron�t ott, Egyiptomban is ugyan�gy tisztelt�k, mint itthon, a K�rp�t – medenc�ben. Ez meg azt jelenti, hogy a Szent Korona uralma kiterjedt arra a ter�letre is. Igen, a Szent Korona nem csak a K�rp�t – medence, hanem a vil�g koron�ja is volt sok ezer �ven �t. Ezt egyre t�bb bizony�t�k tan�s�tja. Meg�llap�thatjuk h�t, hogy a th�bai fresk� a Szent Korona �si meg�p�t�si kor�t igazolja, a kett� k�z�tt szoros kapcsolat �ll fenn. Enn�l k�zzelfoghat�bb bizony�t�kra nincs sz�ks�g, a k�t Teremt� Atyaisten k�p minden titkot el�rult nek�nk.

Mindebb�l az h�mozhat� ki, hogy a nagy t�vols�g ellen�re is meg�r�k�ttetett a Szent Korona hatalma Egyiptomban – m�ghozz� abban az id�ben, amikor m�g �ltalunk nem ismert n�ven szerepelt az eml�tett ter�let. Ez alatt azt kell �rten�nk, hogy mi m�g nem tudjuk, hogy mi volt Egyiptom neve az Aranykorban. Ezt sajnos m�g az �r�sokb�l sem tudjuk kih�mozni, �gy be kell �rn�nk a szent�ly fresk�ja �zenet�vel.

Sajnos a mi t�rt�n�szeink m�g nem adhatj�k el� mindazt, amit ezzel kapcsolatban tudnak, mert egyr�szt a m�g �letben lev� marxista koll�g�k, m�sr�szt a haz�nkat bitorl� internacionalist�k martal�kai lehetnek miatta. „Az Isten malmai lassan, de biztosan �r�lnek”, �s rem�lhet�en r�videsen elj�n az a nap, amikor sz�ra ny�lnak a betapasztott sz�jak. Mi igaz szeretettel gratul�lunk V�r�s Gy�z�nek, �s h�l�t adunk Teremt� Aty�nknak, hogy egy j� magyar sz�vvel �ldott t�rt�n�sz akadt r� arra a szent�lyre.

MI�RT �S HOGYAN �P�LT MEG A SZENT KORONA?

Ez a t�tel igen sok k�v�nalmat t�maszt az ember el�. Lehet azt is mondani, hogy csak felt�telez�sen alapul� te�ri�kat ezk�z�lhet�nk r�la, de ha j�l belegondolunk, logikai alapon – �s szerintem csak �gy – lehet magyar�zatot adni a feltett k�rd�sre.

Megl�t�som szerint a helyzet a k�vetkez�:

Mint ismeretes, k�t f�ld�nt�li er� v�vja harc�t: a j� k�zd a gonosz ellen. Ebb�l a j� a mi Teremt� Atyaisten�nk, a gonosz meg az �rd�g.

A J�isten megteremtette a f�ldet, �s rajta az �dent is, amit ma K�rp�t – medenc�nek nevez�nk. Az is bizony�tott, hogy Isten megteremtette a magyar n�pet, �s ez�rt l�thatjuk n�p�nk jel�t Isten szimb�lum�ban. Hanem a J�isten tudta azt, hogy az �rd�g valami rettenetes rosszat forral az Isten n�pe �s az �den ellen. �s tudhatta Aty�nk, hogy az a rossz be is fog k�vetkezni, ez�rt a f�ldre k�ld�tt T�ltosait felvil�gos�totta a v�rhat� katasztr�f�kr�l. (Nem tarthatjuk v�letlennek, hogy az egyh�z irt� - hadj�ratot ind�tott a T�ltosok, igricek, s�m�nok ellen, �s mindent elpuszt�tott, ami eml�k�nk m�g l�tezett �si hitvil�gunkb�l.)

(A T�ltosok f�ldre sz�letett emberek, akik ugyan�gy l�ttak napvil�got, mint minden gyermek, hanem feln�ve er�s lelk�ek �s szoros kapcsolatban �llnak az Istennel. T�ltoss�got megtanulni, elsaj�t�tani nem lehet. T�ltost csak Isten rendelhet a f�ldre!)

A J�isten l�tta a j�v�t, �s tudta, hogy mire k�sz�lt az �rd�g. Tudta azt, hogy a f�ld�n meg fog sz�nni az Aranykor, �s ut�na m�s, gy�k�rtelen n�pek fognak keletkezni, akik az�rt lesznek teremtve, hogy a magyar n�pet elpuszt�ts�k. Az Atya tudta azt is, hogy a f�ld �den�t is birtokba fogja venni az �rd�g, �s hogy h�tezer �vig uralni fogja a f�ldkereks�get, de az � teremtm�ny�t, a magyar embert nem fogja tudni elpuszt�tani a gonosz, hiszen Aty�nk n�mi v�delmet ny�jt nek�nk, a gonosz l�lek hatalma ellen�re is.

N�p�nk megment�se �rdek�ben ford�tott gondot szeret� Isten�nk haz�nk megment�s�re is. Tudta azt, hogy az Istenanya kedves f�ldj�t, az �dent, nagyon sok baj fogja �rni. Ellens�ges �rz�let� n�pek fogj�k k�rbe venni �s fel fogj�k szabdalni, �r�kre meg akarj�k majd sz�ntetni, n�p�nk irt�sa, megtizedel�se k�s�ret�ben.

Azzal is tiszt�ban volt Aty�nk, hogy hatalmi h�bor�skod�sok, tr�nvisz�lyok fognak keletkezni, �s t�bb, nem arra m�lt� ember p�ly�zik majd a kir�lyi sz�kre.

Az Atya teh�t parancsot adott a K�rp�t – medenc�ben lev� embereinek, hogy �p�tsenek meg egy olyan koron�t, amellyel csak az Isten �ltal kijel�lt embert lehet megkoron�zni, vagyis:

Csak szakr�lis fejedelem fej�re ker�lj�n a Korona, vagyis: a Szent Korona v�lasztotta ki a kir�lyt a jel�ltek k�z�l. (A vil�g minden kir�lyi �s cs�sz�ri koron�ja k�z�l egyed�l a Magyar Kir�lyi Szent Korona rendelkezett olyan f�ld�nt�li hatalommal, hogy � v�lassza meg a kir�lyt, �s ily m�d csak Isten kiv�lasztott embere lehetett az �j uralkod�. A Korona megrong�l�sa, �t�p�t�se ut�n m�r ak�rmilyen k�tes jellem� embert megkoron�zhattak vele, �gy m�g a Habsburgokat is.) Valamint meghagyta azt is a J�isten, hogy a K�rp�t – medence elemeit �p�ts�k bele a Koron�ba �gy, hogy az egyben Isten hajl�ka is legyen. (Ez alatt az �rtend�, hogy orsz�gunk elemeit �gy kellett bele�p�teni a koron�ba, hogy – materialista szemsz�gb�l magyar�zva – kozmikus sug�rz�st �rjenek el vele. A K�rp�t – medence elemeit meg az�rt kellett a koron�ba �p�teni, hogy az �ltal a Szent Korona birtokolja az orsz�got. Ez�rt �ll fenn az a t�tel, hogy Nagy – Magyarorsz�g a Szent Korona tulajdona. (Ez�rt nem adhat� el egy talpalatnyi f�ld sem haz�nk test�b�l! Azon idegenek, akik m�gis ter�leteket, ingatlanokat v�s�roltak eddig, a zsid� – kommunista �llamhatalommal pakt�ltak �ssze. A megv�s�rolt ter�letek elkoboztatnak r�videsen. A r�gi rend reinkarn�ci�ja folyamatban van, �s f�ldi hatalom nem akad�lyozhatja meg lefoly�s�t.) Amikor el�deink a Szent Koron�ra tett�k esk�j�ket, azzal esk�j�ket az Istenre, a Haz�ra �s a Nemzetre is tett�k! Mert mindezt mag�ba foglalja a Szent Korona.

A feladattal megb�zott emberek azt�n �sszegy�jt�tt�k a K�rp�t – medence f�mes �s nem f�mes elemeit. Elk�sz�tett�k a korona v�z�t, melyet antimont �s tell�rt tartalmaz� aranyb�l k�sz�tettek. Ugyanis az egyik elem csak Erd�lyben tal�lhat�, �s csak az ottani aranym�vesek ismert�k a k�t elem arannyal val� �ssze�tv�z�se m�dj�t �s titk�t. (Ez k�l�n�s sz�nt adott az aranynak. Az eml�tett m�dszer titka t�l�lte a v�z�z�nt, �s sok antimon – tell�r �tv�zet� arany a sz�kely haj�sok r�v�n jutott le Egyiptomba, ahol a f�ra�k koron�ikat, �kszereiket k�sz�tett�k bel�le.)

A korona v�za ut�n a t�bbi elemet m�k�d�s�k szerint �p�tett�k a koron�ba, �s m�szereikkel m�rt�k elektromos �s m�gneses egym�sra hat�sukat. Abban az id�ben a mai Alf�ldet m�g tenger bor�totta, a gy�ngy�k a magyar tengerb�l ker�ltek el�, teh�t „a K�rp�t – medence minden ter�lete” bele volt �p�tve a koron�ba. Mivel kozmikus sug�rz�st �rtek el az Isten �ltal el��rt m�don, �s mert isteneink k�pe �kes�ti a koron�t, �gy isteneink lakhelyek�nt tisztelt�k, �s nevezt�k el Szent Koron�nak. Ugyanis a kozmikus sug�rz�s �ltal csak tisztalelk�, szakr�lis fejedelmet lehetett megkoron�zni vele, mert a korona �rz�kelte az emberben lev� elektromos rezg�seket, �s ha nem tal�lta megfelel�nek a kiv�lasztott egy�nt, kis�l�ssel reag�lt r�, amit�l az egyed sokkot kapott. A b�ntudatban �l� ember test�ben az elektromos rezg�sek magasabbak, mint a lelkileg kiegyens�lyozott egy�n�. (A Szent Korona sug�rz�s�ra vonatkoz� sz�jhagyom�nyok ugyan maradtak r�nk, de sajnos t�bbnyire feled�sbe mer�ltek m�r. De m�g megeml�t�sre ker�lhet, hogy K�nyves K�lm�n fej�n megforgott a Korona, vagy az egyik – m�sik kir�ly lova botlott meg, vagy II. J�zsef nem merte a fej�re tenni a Szent Koron�t, mert att�l f�lt, hogy sokkot kap t�le. De ezek az eml�kek m�r csak a megrong�lt koron�r�l maradtak az ut�korra. Az eredeti Szent Koron�r�l sajnos nem maradt fenn eml�k m�g sz�jhagyom�ny �tj�n sem.)

A Szent Korona gyal�zatos megrong�l�s�t eszk�zl� helyeken - feltehet�en a Vatik�nban, Biz�ncban �s B�csben – kell lennie a lecser�lt r�szeknek, melyek majd Isten akarat�b�l vissza fognak ker�lni a Szent Koron�ra. A vil�g az �jra�led�s �tja fel� vette az ir�nyt, �s ennek k�z�ppontj�ban a mi Szent Koron�nk �ll.

Mint m�r eml�t�sre ker�lt, a Szent Korona k�l�nleges anyagi �sszet�tele (a tell�r �s antimon) igazolja azt, hogy a K�rp�t – medenc�ben �p�lt meg, m�ghozz� Erd�lyben! A Pantokr�tor k�p �r�sjelei bizony�tj�k a meg�p�t�s kor�t, mely a v�z�z�n el�tti id�re tehet�. J�llehet, a re�nk maradt Tordos, – K�r�s – v�lgyi kult�ra, mellyel eddig megismerkedt�nk, a v�z�z�n ut�ni kort t�kr�zik, de abban az id�ben nem �p�lhetett a Szent Korona, hiszen a f�ld egyens�lyi helyzete miatt m�g sok�ig s�jtott�k term�szeti csap�sok a katasztr�f�t t�l�lt n�pet. P�lda erre Tat�rlaka is, ahonnan hirtelen kellett elmenek�lnie a lakoss�gnak. Erre utal t�bbek k�z�tt az is, hogy a t�zhelyen maradt a faz�k, amelyben �telt f�ztek. Minden bizonnyal iszap�radat vagy f�ldcsuszaml�s volt a katasztr�fa okoz�ja. A n�p menek�lt. Hol ide, hol oda…….

Teh�t abban a korban, a magas technol�gia megsz�nte ut�n m�r nem k�sz�lhetett a Szent Korona, hanem csakis a v�z�z�n el�tti id�kben, tal�n k�t – h�romezer �vvel megel�zve a nagy katasztr�f�t. Mint m�r meg�llap�t�dott, a Szent Korona Erd�lyben �p�lt meg; ezt az arany �tv�z�elemei is igazolj�k. Ezek szerint a „sz�kelyek” voltak a meg�p�t�k, ez�rt vel�k is kell foglalkoznunk.

Kik voltak a sz�kelyek?

A v�z�z�n el�tti �vezredekben tenger bor�totta a mai Magyar Alf�ldet. Mivel tenger�nk volt, �gy term�szetes m�d a haj�gy�rt�s is egyre fejl�d�tt, �s olyan hatalmas haj�kat �p�tettek, amelyekkel �tszelhett�k az �ce�nokat is. Haj�ink eljutottak szerte a vil�gba, �s a haj�kon utaz� tud�sok tartott�k a kapcsolatot a vil�gban szerte�lt n�p�nkkel. Akkor Erd�lyben lehetett az orsz�g f�v�rosa, mert ott volt a „vil�g kapuja”. Az ott sz�kel� vil�gkir�ly gondoskodott arr�l, hogy a haz�nkon k�v�l �lt n�p l�p�st tudjon tartani a hazai tudom�nyokkal, korszer� technol�gi�val. Mivel a kir�ly ott lakott, ahov� befutottak a haj�k, �gy azt a lakhelyet sz�khelynek nevezt�k. Az ott �lt n�pet pedig az orsz�g lakoss�ga sz�khel� – nek titul�lta, mivel a kir�lyi sz�khely v�rosa �s k�rnyezete volt a lakhely�k. Ez ugyanolyan jelz�je volt az ott lak�knak, mint manaps�g mondjuk: „pesti ember” vagy „n�gr�di ember”.

Az uralkod� „sz�ken” �lt, �s nem fotelban, de nem is tr�non, hiszen a tr�n nem magyar sz�. A kir�ly teh�t sz�ken �lt, �s ennek alapj�n maradtak r�nk erre vonatkoz� helys�gnevek is, mint pl.: „Kir�lysz�k”. De a t�rv�nysz�k, a „megye sz�khelye” is uralkod�ssal kapcsolatos fogalmak, melyek a kir�ly megb�z�s�b�l m�k�dtek.

�rdemes most id�zni Pet�fi S�ndor vers�b�l:

„Itt a nyilam, mibe l�jem?

Kir�lyi sz�k �ll el�ttem….”

Innen ered h�t a sz�kelyek neve, hiszen sz�kely n�pfaj vagy n�pcsoport soha nem l�tezett. Pet�fi sem tr�nt �rt, hanem „kir�lyi sz�ket”, teh�t �lt m�g a fogalom jelent�se az � kor�ban.

Mivel haj�s n�pe is volt Erd�lynek, �s a sz�khel� haj�sok j�rt�k be a vil�got, ez�rt az idegen n�pek feljegyz�seiben is szerepelnek. Elnevez�s�k feltehet�en g�r�g eredet�, ennek form�j�val gyakran tal�lkoznak a t�rt�n�szek, ez a „SECULI”.

Elemezz�k ezt az elnevez�st: SEC – U – LI.

Ha figyelembe vessz�k az idegen ember helytelen besz�dm�dj�t – k�l�n�sen a g�r�g�k torz�t�sait – akkor b�tran, de sz�ks�gszer�en kiemelj�k az U – t, �s egy E – t tesz�nk a hely�be, ezt kapjuk: SEC – E – LI

Ami megfelel a magyar „SZ�K – E – LI” – NEK.

Be kell m�g egy H – t illeszten�nk a sz�ba, hogy �rtelmes legyen a kapott sz�, �s mert �gy helyet hat�roz meg. �gy nyerj�k a: SZ�K – H – E – LI sz�t, mely m�r haszn�lhat� helyhat�roz�k�nt is, de szem�lyre mondva jelz� is lehet. Fejteget�s�nkkel jutottunk el oda, hogy a Szent Koron�t a „SZ�KHELIEK” �p�tett�k meg.

A k�s�bbi id�kben, feltehet�en a Habsburgok uralma alatt k�nyes dologg� v�lt, hogy „sz�khel” legyen Erd�ly, mert akkor nyoma marad annak, hogy ott sz�kelt a vil�gkir�ly, ez�rt fondorlatos m�don �tkeresztelt�k a volt sz�khelyen �lt n�pet, a „SZ�KELY” nevet adva nekik. Ezzel egy nemzets�get kre�ltak a kir�lyi sz�khelyen �lt n�pb�l, holott olyan n�pfaj vagy n�pcsoport azel�tt nem l�tezett! �k alapj�ban v�ve csak a „nemzet eleji” csoportot alkott�k, de �tkeresztel�s�k folyt�n „buta, barb�r, bocskoros” n�p szintj�re s�llyesztett�k �ket.

A SZENT KORONA MATEMATIK�JA

N�h�ny �vvel ezel�tt abban a szerencs�s helyzetben voltam, hogy az Amsterdamban �l� dr. Borbola J�nos, nagyszer� tud�sunk, k�nyvei tiszteletp�ld�nyaival lepett meg engem. �gy az � munk�ja r�v�n szereztem tudom�st arr�l, hogy bizony�tott m�don, a piramis�p�t�k magyarok voltak. Nagyon �rdekesen �s leny�g�z�en adta el� neves tud�sunk az „Olvassunk egy�tt magyarul” c. k�nyv�ben, hogy az ott �lt emberek, a piramisok �p�t�i, „sz�mokban besz�ltek”. Ugyanis minden sz�hoz egy sz�m kapcsol�dott, avagy ford�tva.

Sajnos Borbola �r nem mer�lt bele m�lyen a m�dszer eredete kutat�s�ba – feltehet�en nem volt megfelel� anyaga �s seg�deszk�ze, ami �ltal megfejthette volna a „sz�mokban val� besz�l�s” titk�t.

�n csup�n megjegyezni k�v�nom, hogy az�rt t�nik �gy, hogy „sz�mokban besz�ltek” a piramis�p�t�k, mert ismert�k a lyukk�rtya rendszert, vagy olyan sz�m�t�g�pes elj�r�st haszn�ltak, amelyben minden sz�m be�t�se kiadott egy, a sz�mhoz tartoz� sz�t vagy nevet. Mi sem egyszer�bb, mint be�tni a g�pbe az 1 – es sz�mot, �s a k�sz�l�k le�rja, hogy „Isten”. Ha be�tik a 2 – es sz�mot, akkor a g�p le�rja, hogy „Fi�isten”. Ez lehet h�t a titka annak, hogy a piramis�p�t�k „sz�mokban besz�ltek”. Ugyanis Borbola �rnak csak az �r�s ker�lt a kez�be, a besz�d m�dj�r�l nem kapott hangszalagot! Miszerint az k�vetkeztethet� ki, hogy a piramis�p�t�k nem „sz�mokban besz�ltek”, hanem sz�mokban �rtak, vagyis sz�m�t�g�pet, vagy lyukk�rtya g�pet haszn�ltak!

Ezt legink�bb a modern lelt�roz�shoz hasonl�tan�m, ahol az �rucikkek neve el� a lelt�ri sz�mot is fel kell t�ntetni. Az anyagot feldolgoz� hivatal adminisztr�tora csak a sz�mokat �ti be a lyukk�rtya g�pbe, �s azzal r�gz�ti a lelt�ranyagot. Egy ehhez hasonl�, vagy ezzel azonos m�dszert l�tok a „sz�mokban besz�l�s” m�g�tt megh�z�dni. Tiszt�ban vagyok azzal, hogy nagyon nagy rizik� kimondani a val�s�got, hiszen mi �gy tanultuk, hogy rabszolg�k vontatt�k a hatalmas k�t�mb�ket, �s egym�sra helyezt�k. A t�rt�n�szeket gyakran mag�val ragadja a fant�zia, �s olyan elk�peszt� te�ri�kat fabrik�lnak, hogy az ember h�ta is libab�r�s lesz t�le! Nem k�telkedhet�nk viszont Borbola J�nos munk�j�ban, �s el kell fogadnunk meg�llap�t�s�t. Ezzel p�rhuzamosan be kell l�tnunk azt is, hogy az emberek nem �gy �rdekl�dtek egym�s hogyl�te fel�l, hogy: „312, 453, 26” (hogy vagy pajt�s?), hanem ugyan�gy besz�ltek, mint mi manaps�g; hanem a sz�mokat csak g�pi feldolgoz�s eset�n haszn�lt�k. �rtend� ez alatt az, hogy sz�mokban nem lehet besz�lni. A szerz�, b�r ezt �ll�tja, ugyanakkor meg�llap�totta azt is, hogy a piramis�p�t� n�p magyarul besz�lt. M�rpedig a magyar n�pnek volt nyelve, �s gazdag sz�kincse, �s nem kellett sz�mokat ny�gd�cselnie ahhoz, hogy �rtekezni tudjon! Mert ha sz�mokban besz�ltek, akkor nem besz�ltek magyarul, ugyanis a mi n�p�nk saj�t nyelv�t haszn�lta t�rsalg�s k�zben, m�g a sz�mokkal a matematik�n�l bajl�dott. Ez tal�n �gy logikus, �s �szrev�telem �ltal nem is csorb�tottam a szerz� nagyszer� megl�t�s�t, csup�n kieg�sz�tettem saj�t gondolataimmal.

Borbola �r m�sik, igen jelent�s munk�j�t a Szent Korona m�retez�seir�l �rta, mely ugyan�gy remekm�nek tekinthet�.

Neves tud�sunk a Szent Koron�r�l levett metrikus m�reteket sz�m�totta �t – � szerinte – egyiptomi m�rt�kekre. Ennek eredm�nye folyt�n t�rteket kapott, �s ez nyitotta fel a szemem, egy r�gi eml�k elevenedett meg el�ttem a „Kir�lyk�r�k” tanulm�nyoz�sa k�zben.

Olyan nyolc – kilenc �ves lehettem, amikor �desap�m besz�lt nekem az �smagyar sz�m�t�sokr�l. Elmes�lte, hogy Szib�ri�ban az egyik fogolyt�rsa t�rt�n�sz volt, �s nagyon sok ismerettel rendelkezett. Att�l az embert�l tanulta meg az �smagyar sz�mol�st �s m�r�st, amit be is mutatott nekem. Csupa t�rtek szerepeltek a sz�mol�si m�dban. Mivel �n m�g nem tanultam t�rtekr�l, ez�rt nem er�ltette velem �desap�m az �smagyar sz�mol�s elsaj�t�t�s�t, de meg�g�rte, hogy majd ha t�rtekr�l fogok tanulni, sor fog ker�lni az � „tanfolyam�ra”. Sajnos abb�l nem lett semmi, mert az �letk�r�lm�nyeink rosszabbak lettek, �s kiment mindkett�nk fej�b�l a dolog. Az �v� el�l val� menek�l�seink izgalma kimosta fej�nkb�l az �smagyar sz�mol�ssal val� bajl�d�st.

Viszont Borbola J�nos k�nyv�ben azokat a sz�mol�sokat v�ltem felismerni, �s nagyon meg�r�ltem annak, hogy a szerz� meg�r�k�tette az ut�kor sz�m�ra! K�l�n�sen az az�ta eltelt id� folyam�n ker�lt el�m t�bb arra val� utal�s, hogy a piramisokat magyarok �p�tett�k, teh�t kett�s �rtelemben is magyar eml�kkel �llunk szemben.

Val�ban az lehet az igazs�g, hiszen mint Cayce Edgar �rta „J�zus t�rt�nete” c. k�nyv�ben, 12. 000 �vvel ezel�tt 900 l�lek ment le Egyiptomba piramist �p�teni. A piramis �p�t�s�hez matematik�ra volt sz�ks�g, �s a Nagy Piramist tizenk�tezer �vvel ezel�tt �p�tett�k, amikor m�g nem l�tezett az egyiptomi kult�ra, nem �ltek a f�ra�k. �gy nem k�tlem, hogy az �desap�m �smagyarkutat� fogolyt�rsa, aki sajnos soha nem t�rt haza a fogs�gb�l, azonos sz�mol�si m�dokra lelt valahol, mint Borbola �r, �s �gy h�l�sak lehet�nk Borbola J�nosnak, hogy megmentette az anyagot az ut�kor sz�m�ra.

Term�szetes is, hogy a Szent Korona a Borbola J�nos �ltal bemutatott sz�mol�s �s m�r�s alapj�n k�sz�lt, hiszen m�s sz�mtan nem is l�tezett abban az id�ben. Eur�p�ban �s Amerik�ban egyar�nt az �smagyar sz�mol�s �s m�r�s volt ismeretes, amit a n�metek zoll – nak, az angolok inch – nek neveznek. Az egys�ges m�rt�kegys�g, a metrikus rendszer elfogad�sa �s bevezet�se el�tt, haz�nkban is a „l�b, �l, h�velyk, ak�, ice, pint, stb.” m�rt�kegys�gek voltak haszn�latban.

K�t igen nagy dolog f�z�dik Borbola �r nev�hez:

Az egyik az, hogy felismerte azt, hogy a piramis�p�t�k „sz�mokban besz�ltek” (v�lem�nyem szerint sz�m�t�g�pet vagy lyukk�rtya g�pet haszn�ltak), a m�sik pedig az �smagyar sz�mol�s �s m�r�s t�k�letes meg�r�k�t�se. K�sz�nettel tartozunk ez�rt nagyszer� tud�sunknak.

A SZENT KORONA �S C�MER�NK MEGGYAL�Z�SA

Igen �rdekes dolog, hogy a vil�gon sok kir�ly uralkodik, �s sok korona l�that�, de m�g nem foglalkozott soha senki az orsz�gok koron�j�val. Nem, mert term�szetes volt, hogy minden kir�lynak volt koron�ja, akadt olyan is, akinek t�bb is �llt rendelkez�s�re.

Nagy �ltal�noss�gban nem foglalkoztatta az embereket a t�ma. Tiszteletben tartott�k a koron�t, �s t�bbnyire a kir�lyt is.

A Szent Korona kiv�telt k�pez, mivel nem csak egy koron�z�si eszk�z, hanem mag�ban v�ve is szimboliz�lja az orsz�got, m�g kir�ly n�lk�l is. Ezen, �s egy�b tulajdons�gai �ltal a vil�g minden koron�ja f�l� emeltetett.

Mint a sz�hagyom�nyok �ll�tj�k, a Szent Koron�nak k�l�n�s ereje van, m�g �gy, agyonrong�lt �llapot�ban is. Ezen fel�l, t�zezer �ves titka is foglalkoztatta az emberis�get �s �gy ismeretes, hogy a Pantokr�tor �r�sjeleiben rejlik a Szent Korona legnagyobb titka. Teh�t minden megadatott ahhoz, hogy tiszteletben tartsuk �s tartassuk minden emberrel.

Az �si Gy�k�r 1991. j�l. – aug. 4. sz�m 128. oldal�n jelent meg az itt bemutat�sra ker�lt, a Szent Koron�t, Magyarorsz�got, �s a magyar nemzetet kig�nyol� k�p, mely az �j H�lgyfut�r c. lap fed�lapj�t �ktelen�tette. A felel�s szerkeszt� Szk�ros Endre.

Az orsz�gos f��gy�sz elvetette a b�nv�di elj�r�st k�vetel� feljelent�st azon indokkal, hogy a lek�z�lt grafika „m�v�szi alkot�s”.

Igaz�n felh�bor�t�, hogy a magyarorsz�gi korm�nyhivatalok t�mogatj�k a nemzet�nket, orsz�gunkat �s Isten�nket kig�nyol� tev�kenys�geket. Saj�t haz�nkban sem tiltakozhatunk a tett ellen, �s nem b�ntethetj�k meg a b�n�s�ket!

M�lys�gesen megal�zta a bemutatott grafika a magyar nemzetet, a magyar haz�t, �s m�ly sebet �t�ttek vele lelk�nk�n is. Tekintettel arra, hogy a Parlament is megt�rgyalta ezt a gyal�zatos �gyet, �s a korm�ny sem tett l�p�seket a b�n�s�k ellen, �gy minden magyarnak jog�ban �ll sz�mon k�rni a b�nt�nyt t�mogat� korm�nyt. De mi ezzel most nem �l�nk, mi tudjuk, honnan f�j a sz�l, �s �lljuk a kih�v�st! Mindennek elj�n az ideje.

A nemzeti c�mer�nk f�l�tt �ll a Korona, ami azt jelenti, hogy orsz�gunk a Szent Korona uralma alatt �ll. A kett� nem v�laszthat� el egym�st�l, m�g akkor sem, ha a c�mer al�rendelt szerepet t�lt be. Az eml�tett Korona – �s nemzetgyal�z�s �gye mindaddig nem tekinthet� befejezettnek, am�g a b�n�s�k sz�monk�r�se meg nem t�rt�nik.

Az olyan erk�lcsi alapokon �ll� korm�ny, amely az ilyen gyal�zatot p�rtfog�s�ba veszi, megs�rti az orsz�g alkotm�ny�t, �s gy�gy�thatatlan sebet �t a nemzet sz�v�n!

Tagadhatatlan, hogy a bels� ellens�g tette ezt vel�nk, �s cselekedet�vel r�mutatott arra, hogy az � „demokratikus fegyverneme” az erk�lcsi �s l�lektani fegyvervisel�s. Sajnos 1991 – ben m�g nem ocs�dott fel a nemzet olyan m�rt�kben, mint napjainkban, de egy alapos fel�lvizsg�lat meg fogja majd tenni a hat�s�t, mert az ilyen, nemzetet s�rt� b�ntett nem �v�l el.

�gy dr. B�cz Endre volt f��gy�sz, mint a f�rtelmes �bra k�sz�t�je, Bern�th (y) S�ndor el fogja nyerni m�lt� b�ntet�s�t!

AZ ARANYKOR

Bizony�ra sokan hallott�k m�r emlegetve az „aranykort”, mely mes�je sokf�le v�ltozatban maradt r�nk. Az �smagyar t�rt�nelemkutat�k is tal�lkoztak a korszak le�r�s�val, de azok a mond�k, mes�k m�r olyan egy�nekt�l maradtak fenn, akiknek ugyan�gy nem volt fogalmuk az aranykor val�s �llapot�r�l, form�j�r�l, mint a mai embernek. �rdemes m�gis n�h�ny re�nk maradt mondatot id�zni az eml�tett korr�l:

„Az aranykorban nem voltak betegs�gek.”

„Az aranykorban �r�k �let volt.”

„Az aranykorban b�ke �s szeretet uralkodott a f�ld�n, olyan volt a f�ldi �let, mint a mennyorsz�gban!”

„Amikor egy nap volt egy �v….”

Sok – sok utal�s maradt r�nk arr�l az ismeretlen korr�l, ami egyik napr�l a m�sikra hirtelen elt�nt, �s a b�k�s f�ldi �letet egy pokoli �let v�ltotta fel. Mert legy�nk �szint�k �nmagunkhoz – kiv�ve n�h�ny „szerencs�s” egy�nt – f�ld�nk n�pe pokoli �letet �l. Rabja munkahely�nek, rabja a bankoknak, rabja a k�rnyezet�nek �s rabja �nmag�nak is! Egy nap, mint nap modernebb rabszolgatart� t�rsadalomban �l�nk, amibe mi m�r rabk�nt sz�lett�nk bele, �s gyermekeink, unok�ink nem a j�l�tet, hanem a mi rabs�gunkat, rabszolgas�gunkat �r�klik t�l�nk. Mert rab embernek a fia is rab. Azt�n az�rt is rabok vagyunk, mert lelk�nk szinte m�r elsorvadt, �s mint l�lek n�lk�li robotg�pek �l�nk, hogy a n�lunk furfangosabb �szj�r�s�, t�l�nk idegen identit�s� csoportok sz�m�ra magas �letn�v�t teremts�nk. Nem csoda h�t, hogy n�p�nk �vezredes �nk�ntes rabs�ga folyam�n v�gyakozva gondol arra az id�re, amelyet soha sem l�tott, melynek csup�n eml�ke maradt fenn, �s abban a r�gi korszakban „j� volt �lni!”

Milyen is lehetett akkor az �let?

Val�ban nem voltak betegs�gek? Val�ban �r�k �let�ek voltak az emberek? Val�ban szeretet �s b�ke uralkodott egykor a f�ld�n?

Ahhoz, hogy meg�rts�k az aranykorbeli �letet, gondolatban vissza kell utaznunk vagy t�zezer �vet, mert azt a kort a v�z�z�n puszt�totta el. Ugyan milyen is lehetett f�ld�nk a nagy katasztr�fa el�tt?

F�ld�nk a v�z�z�n el�tt:

El�sz�r is azt kell megvizsg�lnunk, hogy f�ld�nk melyen helyzetben volt az univerzumban, mert els�sorban att�l f�gg�tt az, hogy val�ban l�tezett – e a sokszor emlegetett Aranykor. Erre v�laszolva meg kellene el�zn�nk m�g a teremt�sm�tosz idej�t is, de arra most nincs id�nk, el�gedj�nk meg egy kis elm�lked�ssel, azzal is el�bbre jutunk.

Sok mindent �rul el nek�nk f�ld�nk �llapot�r�l a rengeteg lelet, amikre kutat�ink leltek r�, �s sok, egyel�re m�g meg nem magyar�zott jelens�get is figyelembe kell venn�nk.

Miel�tt a leletek elemz�s�t megkezden�nk, f�ld�nk �llapot�t kell meg�llap�tanunk. Ugyanis a v�z�z�n el�tt a f�ld feltehet�en k�zelebb volt a Naphoz, mint ma, �s nem elliptikus, hanem k�rk�r�s p�ly�n keringett a Nap k�r�l. Azt sem fogadhatjuk elhihetetlennek, hogy forg�si sebess�ge l�nyegesen lass�bb volt a main�l. Erre utal a n�pmes�inkben ismert mond�s: „Amikor egy nap volt egy �v”. J�llehet, ez nem felel meg a val�s�gnak, de hosszabbak lehettek a napok, miszerint f�ld�nk forg�si sebess�ge lass�bb volt.

Hogy a f�ld�nk forg�si sebess�ge lass�bb volt, igazolja az a t�net, hogy rengeteg dinoszaurusz �s egy�b hatalmas h�ll�k csontjait tal�ljuk az �gynevezett „kisz�radt foly�k” medr�ben, �s t�bbnyire a m�lyen fekv� helyeken. Ugyanis, amikor be�llt a katasztr�fa, f�ld�nk forg�si sebess�ge hirtelen felgyorsult, a hatalmas test� �llatok, mint �ri�si „h�sgomb�cok” g�r�gtek a f�ld felsz�n�n, majd a m�lyebben fekv� ter�leteken akadtak el. Erre utal� nyomok l�that�k Kanad�ban, Drumheller (Aberta tartom�ny) k�zs�g v�lgy�ben, melyet „kisz�radt foly�medernek” v�lnek, holott a f�ld tengelyvonala elferd�l�se okozta azt, hogy a foly� ir�nyt v�ltoztatott �s �j medret v�jt mag�nak, igazodva a fell�pett �j egyens�lyi helyzethez. Term�szetesen nem csak foly�medrekben tal�ltak �sh�ll� maradv�nyokat, hiszen azok az �llatok id�stelen id�k �ta �ltek f�ld�nk�n, �s elhull�suk nem volt helyhez k�t�tt. Igen, magasabb ter�leteken is akadtak csontokra, de az, hogy „t�meg�vel” lelhet�nk �sh�ll� csontokat egy helyen, az m�r elgondolkoztat� t�net. Hogyan ker�lhettek oda egyszerre annyian? Minden bizonnyal �gy t�rt�nt, hogy a f�ld forg�si sebess�ge hirtelen felgyorsult. Ezt egy hirtelen felgyorsul� j�rm�h�z hasonl�tan�m, �s a hatalmas test� �llatok f�ldre zuhantak �s gurulni kezdtek, azt�n az alacsonyabban fekv� helyeken elakadtak. Majd l�tni fogjuk, hogy mi�rt most a f�ld�nk forg�si sebess�g�n van a hangs�ly, �s nagyon k�zel j�runk a val�s�ghoz fejteget�s�nkkel.

Tekintettel arra, hogy k�rk�r�s p�ly�n ker�lgette f�ld�nk a Napot, �gy �ghajlata �lland� volt. Forr� �g�vi, esetleg a p�lusokon szubtr�pusi �ghajlat� lehetett, erre utal az, hogy Kanad�ban, ahol t�len manaps�g gyakran m�nusz negyven fok al� esik a h�m�rs�klet – mint az eml�tett leletek bizony�tj�k – hatalmas test� h�ll�k �ltek. Ugyanakkor Argent�n�ban, a Patag�niai fenns�kon is tal�ltak dinoszaurusz csontv�zat, mellette az agyagba sz�radt emberi l�bnyom volt l�that�. Ez ut�bbi megd�nt�tte azt a feltev�st, azaz elm�letet, hogy a hatalmas h�ll�k t�bb �vmilli�val el�bb �ltek, mint az ember. Ahhoz, hogy azok a hatalmas h�ll�k �lni tudjanak, els�sorban tr�pusi �ghajlatnak kellett lennie, �s a meleg kl�ma mellett b�s�ges t�pl�l�kra volt sz�ks�g�k.

Haz�nk �ghajlata tr�pusi volt. Erre utalnak a lignitb�ny�kban el�ker�lt hatalmas zsurl� �s p�fr�ny lenyomatok. A K�rp�t – medence volt a sokat emlegetett �den, mert haz�nkban az eddig el�ker�lt leletek szerint nem �ltek hatalmas h�ll�k, nem volt j�gkorszak sem. A K�rp�t – medence volt a legv�dettebb ter�let a f�ldkereks�gen, �s ha megfigyelj�k, mai viszonylatban is ritk�bbak a term�szeti csap�sok, mint egy�b ter�leteken, valamint enyh�bb lezajl�suk is.

Jelen pillanatban haz�nk kl�m�ja k�l�n�s figyelmet �rdemel, hiszen kapcsolatos a Szent Korona t�rt�nelm�vel, ez�rt foglalkozunk vele.

F�ld�nk tengelyvonala mer�leges volt, �s enn�l fogva a mai Alf�ldet tenger bor�totta. Ezt tan�s�tj�k az Alf�ld�n tal�lt tengeri kagyl�k �s csig�k. De Kecskem�ten az Aranyhomok Sz�lloda alapja ki�s�sa k�zben is sok tengeri kagyl� ker�lt felsz�nre.

El�z�leg m�r sz� volt a „sz�kheli” haj�sokr�l, akik az eg�sz vil�got bej�rt�k. K�nnyen tehett�k, hiszen a Fekete tenger �ssze�rt a K�rp�t – medence tenger�vel, ahonnan sz�rmaznak azok a gy�ngy�k, melyeket a Szent Koron�n l�thatunk.

Igen �rdekes tudom�nyos dolgozatokat �rt dr. Gy�rf�s �gnes az �gynevezett „halemberekr�l, akik haj�kon �l�, vil�gj�r� tud�sok voltak, ez�rt halemberk�nt �r�k�tett�k meg �ket. A szerz� k�peken mutatta be pl. azt is, ahogy a „halemberek” oper�ltak, datoly�t poroztak a Mezopot�mi�ban ki�sott eml�keken. Ugyan honnan haj�zhattak le Mezopot�mi�ba azok a haj�kon �l� tud�sok? Csakis a K�rp�t – medenc�b�l, hiszen ez volt a tudom�nyok k�zpontja, „a tud�s b�lcs�je”, �s a haj�z� tud�sok az itt szerzett tud�sukat adt�k �t a vil�g minden t�j�n �lt magyaroknak. Abban az id�szakban a magyar tenger �ssze�rt a Fekete tengerrel, mely csatlakozott a F�ldk�zi tengerhez, �s az arabok lakta ter�letn�l lehetett egy �tj�r� a Perzsa �b�lre. Ily m�d jutottak le tud�saink a K�rp�t – medenc�b�l Mezopot�mi�ba is haj�kkal. Teh�t nem volt olyan, hogy: „A Duna als� foly�sa”, mert a tenger valahol a Kis – Alf�ldn�l v�gz�d�tt.

Figyelembe kell venn�nk azt is, hogy az �ce�nok �s a F�ldk�zi tenger szintje magasabb volt a main�l, hiszen nem voltak hatalmas j�gr�tegek a p�lusokon. Teh�t nem csak az�rt bor�totta haz�nk jelent�s r�sz�t a tenger, mert a f�ld tengelyvonala mer�leges volt, hanem a mai v�z�ll�sra m�g r�adhatunk vagy sz�zh�sz m�tert, a p�lusok j�ghegyeinek viz�t.

�rdemes m�lyebben belegondolni az eg�szs�g�gyi t�m�ba. Mint m�r eml�t�sre ker�lt, a haj�kon �l� „halemberek”, azaz tud�sok tan�tott�k n�p�nk orvosait a v�z�z�n ut�ni �vezredekben is, �s a leletek szerint olyan bonyolult agym�t�teket v�geztek el sikerrel, amikre ma a legjobb agyseb�sz - k�zl�se szerint - sem merne v�llalkozni! De az eml�tett tudom�ny m�r csak t�red�ke lehetett a v�z�z�n el�ttinek, �s a n�p eml�kezet�ben az a r�gi, magas szint� orvostudom�ny eml�ke maradt �letben; ez�rt tal�lkozhatunk n�pmes�inkben azzal a mond�ssal, hogy az Aranykorban nem volt betegs�g. Bizony nagyon sok igazs�g rejlik �si sz�l�s – mond�sainkban, csak ki kell h�mozni bel�l�k a val�s�got.

A tropikus, azaz meleg �ghajlathoz igazodva �lt�ztek az emberek. Mint ismeretes, a k�l�nb�z� korokban �s ter�leten �l� ember saj�t �br�zat�ra �s saj�t ruh�zat�val �br�zolta isteneit. Ennek k�sz�nhet� az, hogy a Szent Koron�n is a meleg kl�m�hoz igazod�, laza �lt�z�kben l�that�k Isteneink. Az „arab tunika” teh�t nem arab tal�lm�ny, hanem csak az ut�korra maradt ruhaviselet, mely m�r az Aranykorban ismeretes volt. A K�zel – Keleten, Irakban, Ir�nban �s eg�sz Jap�nig meg a Mal�j – szigetekig megtal�lhat� az eml�tett ruhaviselet, s�t a f�rfiak fejb�bj�n a varkocs, amit „l�faroknak” nevez�nk, megtal�lhat�. A mezopot�miai pecs�thengerek lenyomatain az Istent is gyakran l�thatjuk az eml�tett �lt�z�kben �s hajviselettel, amit a t�rt�n�szek ma „kontyos” hajviseletnek mondanak. Pl. szamur�j hajviselet.

Igaz�n felt�n�, de eddig m�g senki sem figyelt fel arra, hogy sok ezer kilom�ter v�lasztja el azokat a n�peket egym�st�l, akik m�r t�bb ezer �v �ta hasonl�, szinte azonos m�don �lt�zk�dnek. Ennek eredete is a Szent Korona k�peihez vezet vissza benn�nket, mely az Aranykorb�l eredt, �s mert a v�z�z�nt �tv�szelt emberekt�l maradt az ut�korra.

A TECHNOL�GIA

Az aranykor embere igen magas szint� technol�gi�val rendelkezett. Erre vonatkoz�, v�z�z�n el�tti eml�k�nk nem sok tal�lhat�, de minden bizonnyal akad n�h�ny a m�zeumokban, csak sajnos t�ves elb�r�l�s, t�ves kormeghat�roz�s r�v�n m�s korra tett�k a t�rgy k�sz�t�si idej�t.

H�rom nagyon fontos t�mpontunk az�rt m�gis van:

Az egyik a Kuvaitban lev� barlang festm�nye, mely Kr.e. 5900 k�r�l k�sz�lhetett, �s lebeg� �rhaj�sokat �br�zol. Az itt bemutat�sra ker�lt k�pet Tibold L�szl� nagyszer� �smagyarkutat� k�sz�tette. Amint l�tjuk, az �rhaj� belsej�t �rz�kelteti vel�nk a fest�, mik�zben �rrak�t�k repkednek a t�rben. Az �rhaj�sok �gy lebegnek a festett k�pen, mint napjainkban l�thatjuk az asztronaut�kat. Ez a festm�ny k�zvetlen a v�z�z�n ut�ni korban k�sz�lt. A barlang val�sz�n�leg Atarhaszisz, a katasztr�f�t t�l�lt kir�ly barlangpalot�ja lehetett. Ezt a falfestm�nyt a „S�lytalans�g” n�vvel l�ttam el. Az �rhaj�sok fej�n, mint k�t szarv, l�that�k az antenn�k, mert a k�p fest�je soha nem l�tott �rhaj�st, csak hallott r�luk, �s �gy k�pzelte el az antenn�kat.

A m�sik bizony�t�kunk az �rhaj�z�sr�l az, hogy Mezopot�mi�ban, Mari v�rosban, mely Kr.e. 3000 k�r�l �p�lt, ki�stak egy �rhaj�s istenn� szobrot. Ez az �rhaj�s Istenanya szobor tan�s�tja azt, hogy val�ban volt �rhaj�z�s a v�z�z�n el�tti korban. Ez az �rhaj�sn�t �br�zol� Istenanya szobor m�r az �rhaj�s sisak perem�n fut� antenn�t mutat, teh�t �gy n�zhetett ki egy igazi �rhaj�s az Aranykorban. A szobor olyan kem�ny m�szk�b�l k�sz�lt, hogy v�sni, faragni nem lehetett. Abban a korban, amikor Mari v�rost �p�tett�k, nem l�teztek olyan eszk�z�k, amikkel megmunk�lhat� lett volna az eml�tett kem�ny m�szk�, teh�t csakis a v�z�z�n el�tti korb�l maradt r�nk.

A harmadik, magas technol�gi�r�l tan�skod� bizony�t�k a Szent Korona, hiszen �gy volt meg�p�tve, hogy kozmikus sug�rz�ssal rendelkezett, mik�zben csak a K�rp�t – medenc�ben tal�lhat� elemekb�l �p�lt egybe. Mai tud�saink k�ptelenek lenn�nek a K�rp�t – medence anyag�b�l „kozmikus” koron�t �p�teni.

Sz�munkra a n�pmes�kn�l t�bbet jelentenek az �rutaz�sokra utal� nyomok. Erre vonatkoz� k�pek �s leletek sokas�ga tal�ltatott a v�z�z�n ut�ni korszakokb�l. M�rmint Mezopot�mi�ban, Peruban (nazca vonalak), de �gy hallottam, hogy haz�nkban is nyomait l�thatjuk. Mivel az �rhaj�sok az „�ggel” voltak kapcsolatban – hiszen a f�ldr�l „fel, az �gbe” rep�ltek – �s mert az �rhaj�sok sisakj�n szarvhoz hasonl� antenna („sugura”, mai �rtelemben „sug�ra”, azaz: „sug�rz�ja”) volt, ez�rt a v�z�z�n ut�n az �gieket, vagyis az Isteneket szarvkoron�val �br�zolt�k. �gy k�l�nb�ztett�k meg �ket a f�ldi l�nyekt�l. Rengeteg pecs�thenger tan�skodik err�l.

Amint l�tjuk, magas szint� technol�gia l�tezett, �s tal�n magasabb kultur�lis szinten �ltek el�deink, mint a mai kor embere, �gy semmi k�ts�g nem f�r ahhoz, hogy �k �p�tett�k meg a Szent Koron�t. Mert, mint ismeretes, a Szent Koron�nak sug�rz� ereje van, �s m�g a mai napig is �rezhet� m�k�d�se. Egy ilyen korona meg�p�t�s�hez nagy tud�sra volt sz�ks�g, �s nagyon komplik�lt m�szereket haszn�lhattak hozz�. Ezek a dolgok nem k�pezhetik vita t�rgy�t.

Csup�n n�h�ny dolog ker�lt sz�ba, de m�r az eml�tettek alapj�n is el tudunk magunknak k�pzelni egy olyan kort, egy olyan mesevil�got, amelyben az �rrak�t�k �gy repkedtek j�rat szerint, mint ma a rep�l�g�pek. Igen, az Aranykor t�nyleg mesevil�g lehetett.

A V�Z�Z�N, KR. E. 6000

F�ld�nk – mint eml�tettem – a Nap k�r�l forgott, k�rk�r�s p�ly�n. Mivel t�bb �rhaj�z�sra utal� leletet tal�ltunk, �gy minden bizonnyal term�szetes dolog lehetett az �rben val� utaz�s. De hov� utaztak az �rhaj�sok? A mezopot�miai megfejtett �k�r�sok alapj�n l�tezett egy „felvil�g” (fels� vil�g) meg egy „alvil�g” (a f�ldi �let vil�ga) valamikor. A felvil�g az ugyeb�r fent volt az „�gben”, �s oda utazgattak az �rhaj�sok. Ebb�l az k�vetkeztethet� ki, hogy f�ld�nknek volt egy „ikertestv�re” hozz�nk nagyon k�zel, �s �l�nk ide – oda utazgat�s k�s�ret�ben tartott�k fenn a kapcsolatot. A f�ld�nket k�vet� ikerbolyg� val�sz�n�leg nukle�ris robban�s hat�s�ra felrobbant, �s nagy nyom�s �rhette f�ld�nket, amit�l hirtelen megp�rd�lt, forg�si sebess�ge felgyorsult, tengelyvonala elferd�lt �s k�rk�r�s p�ly�j�t elliptikusra v�ltoztatta. Ez a katasztr�fa id�zte el� a n�gy �vszakos id�j�r�st, valamint ennek hat�s�ra keletkezett j�gp�nc�l a sarkokon, mert ott megfagyott a v�z. A nagy hideg folyt�n keletkezett j�gt�bl�k �sztak a v�z �ramlat�val, �s ahov� eljutottak, ott a m�nusz 70 – 80 fokos j�ghegyek k�zels�ge „j�gkorszakot” id�zett el�, mert az �rintett ter�leten minden megfagyott. Magyarorsz�gon, azaz a K�rp�t – medenc�ben nem volt j�gkorszak, de nagyon megviselte a ter�letet a be�ramlott hideg leveg�. Benn�nket a haz�nkat k�rbevev� nagy hegyek mentett�k meg a pusztul�st�l.

Ugyanakkor Egyiptomban t�rt�nt, hogy hirtelen olyan hideg l�g�ramlat �rte a ter�letet, hogy az �r�sok szerint „megfagytak a piramis�p�t�k ezrei”. (Err�l amerikai reprodukci�t k�z�lt a Discovery Canada tv. ad�) minden bizonnyal a t�rs�g k�zel�be �szhatott egy hatalmas j�ghegy, �s onnan �ramlott a v�gzetet jelent� hideg sz�l az orsz�gra.

Tekintettel arra, hogy a f�ld tengelyvonala elferd�lt, az egyens�lyi �llapotok megv�ltoztak, �s a f�ld felsz�n�n l�v� v�zmennyis�g, a foly�k, tavak, tengerek, �ce�nok igazodtak az �j egyens�lyi �llapotokhoz. Mivel f�ld�nk tengelyvonala „megd�lt”, kil�ptek medr�kb�l. Olyan ter�leteket �rasztott el a v�z, ahol azel�tt nem volt l�that� nyoma sem, �s a foly�k is azt tett�k, majd �j medret v�jtak maguknak. Ez okozta a v�z�z�nt, nem a negyven napos es�. – Ez nem z�rja ki azt, hogy es�z�s k�s�rte a t�netet. – A tengelyvonal elferd�l�se hat�s�ra – mely 23, 5 fokra tehet� – folyt ki a v�z a magyar tengerb�l, �s keletkezett az Alf�ld ut�na.

Nagy fel�letess�get jelentene, ha figyelmen k�v�l hagyn�nk a f�ld belsej�ben lezajlott v�ltoz�sokat! Mindannyian tiszt�ban vagyunk azzal, hogy f�ld�nk belseje k�pl�keny �s foly�s l�v�b�l �ll, melyek �lland� fortyog�sa k�zben g�z�k �s g�zok szabadulnak fel. Az egyens�lyi �llapot megv�ltoz�sa, valamint a f�ld forg�si sebess�g�nek felgyorsul�sa is hatott a f�ld belsej�ben lev� anyagra, �s ez felsz�ni probl�m�kat okozott. �j t�zh�ny�k keletkeztek, �s gyakori volt a f�ldreng�s is. Megl�t�som szerint sem a f�ld felsz�ne, sem a belseje nem nyugodott bele azokba a nagy v�ltoz�sokba, amik lezajlottak. Term�szeti er�k t�rnek fel v�ratlanul, �s az ember nem �rti azok mi�rtj�t. A f�ld belsej�ben a k�pl�keny anyag ide – oda mozog, �s szerintem ennek k�sz�nhet� az is, hogy f�ld�nk m�gneses k�zpontja v�ndorol.

A v�z�z�n sem zajlott le minden ter�leten egyform�n. B�r igen nagy puszt�t�st v�gzett a K�rp�t – medenc�ben is, de m�rs�keltebb volt, mint m�s ter�leteken. A K�rp�t – medenc�r�l nem tudunk sokat, csak azt tudjuk, hogy Kr.e. 4000 t�j�n innen ir�ny�tott�k le a n�p egy r�sz�t Mezopot�mi�t helyre�ll�tani, �s szab�lyozni a medr�t v�ltoztatott Eufr�tesz foly�t – mert igen nagy l�leksz�m vesztes�g �rte a ter�letet. Badiny J�s professzor szerint a Szemere nemzets�g teljes l�tsz�mban k�lt�z�tt le Mezopot�mi�ba. Ez arra enged k�vetkeztetni minket, hogy haz�nk sokkal szerencs�sebb helyzetben volt, mint a t�bbi orsz�g, �gy Mezopot�mi�n�l is l�nyegesebben kisebb vesztes�g �rte. A jelek szerint a Szemere nemzets�g n�lk�l�zhet� volt orsz�gunkban.

Hogy milyen puszt�t�st v�gzett a v�z�z�n?

Szolg�ljon szeml�ltet� eszk�znek a Fejlaka barlang egyik festm�nye, Tibold L�szl� fot�ja.

A k�p fest�je m�v�szi, de d�bbenetes m�don �br�zolta a v�z�z�n ut�ni �llapotokat. Egy meztelen f�rfi �s n� fogja a kipusztult �letf�t. A f�rfi bal kez�ben hus�ng l�that�, az minden rendelkez�s�re �ll� eszk�z az �let �jrakezd�s�hez; �sember sors�ra jutottak a t�l�l�k.

A kipusztult �letfa az el�bbi kultur�lt �letforma megsemmis�l�s�t jelenti, �s az emberis�g – ez esetben a ter�let lakoss�ga – nagysz�m� kipusztul�s�ra is utal. Ezt a k�pet az „�jrakezd�s” n�vvel l�ttam el.

Igaz�n csod�val hat�ros, hogy a mi Szent Koron�nk s�r�l�smentesen v�szelte �t a katasztr�f�t.

A v�z�z�n nagy k�rokat okozott, �s az emberis�g t�bbs�ge �ldozata lett a term�szeti csap�soknak. De azzal m�g nem fejezte be az �rd�g a munk�j�t, hanem � is emberi l�nyeket teremtett, �s azt a magyar n�p kipuszt�t�sa �rdek�ben tette. Az itt bemutatott k�p is a kuvaiti Fejlaka barlangban tal�lhat�, Tibold L�szl� fot�ja. Ez a festm�ny is a v�z�z�n ut�ni �vekben k�sz�lt, �s egy j�vend�l�st mutat.

A k�r bal oldal�n egy kecske �ll, mad�rral a h�t�n. A kecske annak a n�pcsoportnak a totem�llata, amely akkor a ter�leten lakott. A h�t�n �ll� mad�r �gi jelens�g, �gy ezt a ragadoz�nak festett madarat a Turullal vagyunk k�nytelenek azonos�tani. A k�p fest�je feltehet�en nem l�tott m�g s�lymot �let�ben, hiszen a s�lyom nem volt honos sem Mezopot�mi�ban (Irak), sem a K�zel – keleten, hanem az Ural – Alt�j vid�ke volt lel�helye. B�r a v�z�z�n ut�ni, k�s�bbi id�kben, vittek le s�lymokat Mezopot�mi�ba, de csak az uralkod�knak, akik vad�szgattak a betan�tott madarakkal. Teh�t a Fejlaka barlang fest�je nem l�thatott s�lymot, �s fant�zi�ja szerint rajzolt egy madarat a kecske h�t�ra. A kecske �s a mad�r ilyen form�n t�rt�nt �br�zol�sa azt jelenti, hogy a totem�llat n�pe kapcsolatban �ll az �ggel, �s a Szentl�lek lakozik benn�k, vez�rli �ket.

K�z�pen az �rd�g l�that�, mely k�t k�zzel ny�l a kecske fel�, szemmel l�that�an meg akarja fogni, rabj�v� tenni a szabad, Szentl�lek �ltal vez�relt �llatot. Az �rd�gh�z kapcsol�d� figura meg nem m�s, mint az �rd�g emberhez hasonl� gonosz teremtm�nye. A k�pen l�that� „s�t�t alak” az �rd�ggel m�k�dik egy�tt, hozz� kapcsol�dik.

A k�p mondanival�ja az, hogy az �rd�g mindent elk�vet, hogy a „kecske totem�llat n�p�t” rabj�v� tegye, �s az � �ltala teremtett l�nyek seg�ts�g�vel puszt�tsa el �ket. Ezt a festm�nyt a „Szent kecske befog�sa” c�mmel l�ttam el.

Sajnos ez a j�slat is beteljesedett, mert megjelentek az �rd�gi n�pek, akik „befogt�k a kecske n�p�t”, azaz be�p�ltek az orsz�g appar�tus�ba, �s egy puccsal hatalomra jutottak, �s rettenetes n�pirt�st vittek v�gbe. Ezek voltak az assz�rok, de mert k�nyes dolog a kegyetlenked� „feketefej�ek” nev�t felhozni, �s mert a magyar irt�st el kell kend�zni, ez�rt az internacionalista tud�sok elkeresztelt�k �ket, �s mint „akk�d” szerepelnek a k�ztudatban. Az egyetemeken tiltott dolog a mezopot�miai �smagyarokr�l tan�tani, ez�rt az �si m�velts�get az akk�d kult�r�t�l kezdik, kihagyj�k a Kr.e. 5900 – t�l kezd�d� „k�korszakot”, mintha az a k�t – h�romezer �v nem is lett volna. �gy a vil�gkult�ra egy s�mita (szemita) n�pt�l indul ki, akik ugyan nem voltak zsid�k, de a mai zsid�s�g igyekszik azokt�l sz�rmaztatni mag�t. Innen sz�rmazik a „szemita” elnevez�s, de a s�mita assz�rokb�l val�sz�n�s�g szerint csak a sz�riaiak maradtak meg. �s mint tudjuk, a sz�rek egy�ltal�n nem zsid�k…..

A k�s�bbi korokban, a m�r megsemmis�lt assz�rok ut�n j�val ugyan, egy�b arab n�pek ker�ltek el� milli�s sz�mban a sivatag homokj�b�l, akik azt�n befejezt�k az �smagyar lakoss�g kiirt�s�t. (A t�rt�net �rdekess�ge az, hogy az �jonnan keletkezett n�pek egyik�nek sem lelt�k meg eddig a kifejl�d�si ter�let�t, mint az assz�rok�t sem, hanem: „Csak vannak, mert lettek!”)

Haz�nk sorsa is k�zdelmess� v�lhatott, de mindaddig �llta a viharokat, am�g Szent Koron�nkat meg nem csonk�tott�k. Azzal az �rd�g kiterjesztette hatalm�t az �den f�l� is.

<< Vissza az 1. oldalra

Tov�bb a 3. oldalra >>